2026. február 24-én iskolánk érdeklődő diákjai megnézték a Petőfi Színház egyik darabját, amelyet Horváth Renátó rendezett a saját életéről, Testbe zárt ima címmel. Nem egy szokványos színpadi előadást tárt elénk a rendező, mint amit megszokhattunk a Petőfi Színháztól, hanem egy táncos előadást, amelyet elbeszélés is gazdagított.
Ez különösen sokat hozzátett a darabhoz, hiszen megjelentek benne olyan szívszorító táncok és a saját életére vonatkozó megjegyzések, amelyekkel az alkotó erős hatást tudott gyakorolni a nézőkre. Többek között azt is elmondta, hogy a betegágyon miként kellett túlélnie, és milyen fájdalmakat szenvedett el ez idő alatt.
Bár az előadásban sok fájdalom jelent meg, ennek ellenére a boldogság is többször megmutatkozott, a végkicsengése is optimista volt. Felesége, Andika nagyon sokat segített neki abban, hogy az életet ne csak feketeségben lássa.
Összességében számomra egy igen meghatározó mű volt mind rendezés, mind tánc szempontjából, mind pedig történetileg. (Angyal Bíborka 12.C)
